Div ide
2006 november 15. | Szerző: Holli |
(Bírom, mikor ilyen szellemes címeket agyalok ki.)
Hát akkor essek neki a honlapdíszítgetésnek.
Az a sejtésem, hogy a jól kezelhető honlap titka a jó tagolás. Ezzel a honlappal nem is lesz most gondom, túl sokféleképpen nem tudom tagolni. Logikus ez a felépítés:
A jegyzettömbben a html-kódokat ki kell egészítenem úgy, hogy az oldal végül három fő egységre: elnevezésre, szövegre és linkfalra tagolódjon, ez utóbbi kettőben pedig külön formázható legyen a cím és a konkrét tartalom.
A tagolásnál nagyon vigyázni kell arra, hogy az elsőnek megnyitott elemet kell utolsóként lezárni – ez is jól látszik az ábrán, például az oldal-t jelképező négyszög a név előtt kezdődik, és a linkfal után végződik. Legjobb magát a tagolást is hasonló elrendezésben megcsinálni, akkor könnyen áttekinthető marad a forrás.
A legkisebb egységekkel nem kell foglalkoznom, csak a linklistát teszem <ul> és </ul> tagek közé, ezzel egy úgynevezett rendezetlen listát hoztam létre.
Az összes többi egységet úgy alakítom ki, hogy a bele tartozó elemeket <div id=”valami”> és </div> tagek közé pakolom.
A tegnapi honlapom tartalma így fog változni:
<html>
<title>hello holli</title>
<body>
<div id=”egeszhonlap”>
<h1>Hello, holli</h1>
<div id=”szoveg”>
<h2>Rejtő Jenő: A tizennégy karátos autó (részlet)</h2>
<p>(itt van az idézet a könyvből)</p>
</div>
<div id=”linkfal”>
<h2>Linkek</h2>
<ul>
<li><a href=”https://stilus.cafeblog.hu/”>blogom</a></li>
<li><a href=”mailto:helloholli@gmail.com”>email címem</a></li>
<li><a href=”http://cafeblog.hu/”>cafeblog főoldal</a></li>
<li><a href=”http://www.csszengarden.com/tr/magyar/”>zen garden</a></li>
</ul>
</div>
</div>
</body>
</html>
A honlapnak ehhez a body részéhez többé nem nyúlok. Legalábbis remélem… 🙂
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:
Fejezzed abba ezeket az izéségeket. Süssél. 😀
Hát most borzasztóan nevetek 🙂
Mit nevecc he? Régebben értettem amiket írtál. De már a látszatot se tudom fenntartani.:D
Igyekszem megfelelni az általános elvárásoknak, hogy a nőknek a konyhában a helyük, ezért a számítógépet a konyhában tartom 🙂
És régen ösztönből piszkáltam a sablonjaimat, működött is, csak rondán nézett ki, meg egy kicsit össze volt benne kutyulva ez-az. Most kezd összeállni az agyamban az egész, letisztul végre, helyükre kerülnek a dolgok – na ettől látod olyan zavarosnak 😀